napfééény járja át a szívem újra...és tényleg, olyan gyönyörű napsütésre értünk vissza, hogy hujuj.
na, tökéletesen átérzem Ordy barátnőm siralmait, amikor hazamegy Magyarországra és végig azon nyíg, hogy az embernek semmire és senkire nincs ideje, normálisan legalábbis tuti nem. bő 3 napot töltöttem otthon, mindenkinek stricheltem egy kicsit, de ha tudnám klónoztatni magam, az hatalmasat dobott volna a helyzetemen, meg azokén, akikkel nem sikerült végül összefutnom...
csüt este megvolt a Budapest night life, csajokkal parasztvacsi és ivászat, majd léleknyugtató margitszigeti séta (ami bulinak indult, mert nori szerint a holdudvarban vannak a jófaszik, csak mivel a komplett szigeten össz 15 ember volt - ebből egynek akaratomon kívül csak sikerült az én seggemet letaperolni - így inkább andalgásnak nevezném a szigeti látogatást). a többi napon drift-barátok-család-tavasznyári cuccok öszerámolása stb fura mixben követték egymást, elég hamar hétfő reggel lett...
nyugis utunk volt, bár félóránként a menetrend szerinti pózváltásnál megállapítottuk ott a hátsó ülésen, hogy azért 4 felnőtt és egy gyerekülés hosszútávon nem az 5 csillagos komfortérzetet biztosítja.
mielőtt megosztanám veletek a nap képét, melyet az egyik osztrák mekiben sikerült lőnöm, elmondanám, hogy az elmúlt napok tapasztalataira hivatkozva jó ideig nem válaszolok, a "milyen Németország és találtál-e munkát" c. kérdésekre :DDD úgyis tájékoztatok mindenkit a megfelelő fórumokon, amint jómunkásember leszek :)
most pedig következzen a nap képe: Isten a mekiben, vallás elvitelre
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
miss mazo 2011.04.27. 10:48:22