bizony, kipipáltam a második munkanapom is, fél6kor úgy küldtek már haza :D tudtam én, hogy ez a jómunkásember mániákus melóskedv olyan mint a biciklizés, kicsit ugyan kiestem a gyakorlatból az utóbbi egy évben, de tudok én még dolgozni, ha akarok :D
sőt, elég mókás a szitu, ugyanis most hogy elkezdtem végre melózni, jönnek az újabb lehetőségek. van egy cég, akik másfél hete próbálnak levadászni, pénteken kellett volna mennem interjúra, aztán írtam nekik, hogy mi a szitu, de továbbra is nyitva hagytam az állást keresek kérdést, annyira erőlködnek, hogy hétfő este fél7kor várnak szeretettel :D nincsenek túl közel, de ha eleget fizetnek, elutazok én bárhova :))
emellett kedden interjúzom a Triumph-nál (igen, a bugyis-melltartósok), 'csak' gyakornoki pozira, de fél éves fix program lenne a nemzetközi marketing csapatban, és úgy gondolom, egy ekkora vállalatnál mindenképp tudnék utána nyitott helyet találni, ahova átvesznek fixre.
szaladaszekééééééér, csak meg ne álljon :)
nahhh, tegnap úgy döntöttem, nem tudok tovább német telefon nélkül élni, viszont egyelőre nem erőltetnék fix előfizetést, amit havi 30-50 euro alatt nem úsznék meg, bármennyire is szeretnék újra a nap 24 órájában okostelefont :) szóval nekiindultam feltöltőkártyás kisbuta nokiát vadászni occsóé'. bementem a saturnba. nem kellett volna. régen voltam ennyire ideges, ha még 5 percet ott kell töltenem, biztosan felrúgok vkit :D na és ezek után hazajöttem, összeraktam, bekapcsoltam. VOLNA. baszik működni. nem tudom, hogy sikerült-e a kétszázas kupacból azt az egyet kiemelni, amelyik kontakthibás, vagy akkora szőke picsa vagyok, hogy egy sim kártya-akksi-telefon összepakolás kifog rajtam, mindenesetre délután visszabattyogok a saturnba és vagy vkinek a fejéhez vágom a csomagot, vagy jól kiröhögöm magamat, hogy nem voltam képes beüzemelni ezt a szart.
ezek után találkoztam Rékával és gondoltuk levezetjük a fárasztó munkanapot egy kis koktélozással. irány a Sausalitos, amit nyugodtan nevezhetünk már a törzshelyünknek, jumbo koktél berendel, Réka az elsőtől fejreáll :D hát, régen röhögtem ennyit. nem rajta, vele :DDD fél11re már itthon is voltunk, a képek beszéljenek önmagukért, a köztes állapotról készített videót nem merem feltenni, mert mégiscsak vannak személyiségi jogok a világon, meg túl közel van a szobája az enyémhez :DDD
előtte:
utána:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.