Tücs játszótere

ülök a konyhában a belváros közepén (home office-t imitálok) és pörgetem a mindenféle oldalakat, amikor is elém kerül a két évvel ezelőtti blogbejegyzésem és rájövök, mennyire hiányozhat nektek a legfrissebb Tücsi a világban poszt. mert utoljára arról vetítettem majdnem 2 éve, hogy hazaköltözök Münchenből és majd én Budapestről fogok dolgozni bele a világba, valutáért...hitetlenkedők nyugodtan járjanak utána, mission completed!
jelenlegi GPS koordinátám: 47° 30' 6.9" N 19° 4' 21.8" E
(ha esetleg a NAV szeretne jönni, ne fáradjon! hivatalos papírom van mindenről, ne lopjuk egymás idejét!)

szóval, mikor felvirradt 2016.07.30.-a és eljövé vala a könnyes búcsú ideje, addigra már annyira fel voltam pörögve a hazaköltözés gondolatától, hogy óránként hívtam a felmentőköltöztetősereget, merre járnak?!
Bea tetrisznagymesteri képességeinek köszönhetően egyetlen pár cipőt sem kellett ott hagyni, Kata pedig alig várta, hogy beköltözzek hozzá végre a kisszobába Zuglóban. állítólag. a valóságot azóta is homály fedi. viszont egy biztos, hallgassatok a Belgä-ra, mert igenis jogos, hogy "a barátaid meg milyenek, az a baj". nekem ugyanis olyan is van, aki befogadott határozatlan időre, hogy kitaláljam, hol is szeretnék lakni és ezidő alatt ne kelljen albérletben tengődnöm.
ezt a kérdést a sors mondjuk elég gyorsan megoldotta, de ezt majd talán egy másik bejegyzésben kifejtem, #tinderrandi jeligére.

akinek megfordult már valaha is a fejében, milyen lehet állandó jelleggel otthonról dolgozni, vagy komolyan szeretne váltani, annak egyetlen jó tanácsom lenne előre: ne tegye! vagyis pontosítok, alkudd ki, hogy kipróbálhasd pár hétre, mielőtt fejest ugrasz egy végleges döntésbe. ez ugyanis, bizony mondom nektek, nem való mindenkinek. sőt, így majdnem két év távlatából bevallom, hogy szenvedtem mint a kivert kutya az elején. dehát ismertek, ha megpusztulok is megmutatom, hogy meg lehet ezt csinálni!
mert nincsenek körülötted emberek. mert az ébredés és a munkakezdés között 5 perc telik el, amíg kinyitod a szemed, megkeresed a szemüveged és bekapcsolod a konyhában a laptopot. mert nincs fix munkaidő, nem kell sietni haza és ezt a főnök meg az ügyfél is tudja. mert könnyebb átszólni a szomszéd asztalnál ülő kollegának, mint megvárni, míg végre Skype-on válaszol. mert vannak napok, amikor se időd, se kedved délután 2-ig levenni a köntöst. mert ha elmeséled, hogy te bizony otthonról végzed a munkád, azzal nagyjából betesznek a naplopó kategóriába. (az elején még elkövettem azt a hibát, hogy próbáltam megmagyarázni, mennyire kemény műfaj ez. ma már csak jókat röhögök a szkeptikus szemöldökfelvonáson.)

viszont, ahogy belerázódsz és beköltözik némi rutin a mindennapokba, elkezd kialakulni egy teljesen új életforma, ami sokkal nagyobb szabadságot ad, mint amikor (jó esetben) napi 9 órára irodához vagy kötve. mert munka, ügyfél és határidők függvényében nyilván, de akkor kelek, amikor az uram felébreszt akarok. mert bármikor tudok ügyeket intézni, bevásárolni, mosni napközben. mert ha este van kedvem dolgozni, akkor este fogok. mert sokkal hatékonyabban haladok a munkámmal, mivel nem áll meg ötpercenként valaki az asztalomnál kérdezgetni. mert ha az Ember csak délután megy dolgozni, akkor együtt lustareggelizünk sorozatot nézve. mert ha délben eszembe jut, hogy blogot írnék, akkor senki nem lesi a monitorom, hogy hány excel tábla van nyitva (amúgy 7, de ki számolja...).
szabadságot kaptam, ami lemondással is jár, de a nap végén a pro és kontra listát összehasonlítva még mindig baromi szerencsésnek érzem magam.

havi egyszer, ügyvezetői kérésre, megjelenek pár napra Münchenben. ezt a csapat úgy kezeli, mintha karácsony lenne és én az ő szórakoztatásukra érkeznék, de tény, hogy nekem is jót tesz kiszakadni a konyhaasztal mellől. jelenleg még senki nem panaszkodik erre a felállásra, én pedig igyekszem kihasználni a helyzeti előnyt és minél tovább fenntartani ezt a valutás home office-t.

tovább is van, majd mondom még!

epp uzleti uton vagyok Daniaban, gondoltam megosztom a ma reggeli eletkepet...lent kavecigizek ehgyomorra (majdnem azt irtam, hogy ehgyomorra, de a zanyam azt nem szereti) a hotel elott, amikor elhalad mellettem a kukasautot vezeto 60+-os ferfiember sargamellenyben, ahogy illik, hatalmas vigyorral nez ram es dob egy hangos joreggeltet.

nem ertem.

aztan rajovok, hogy valoszinuleg tobbet keres mint en es ennek orul ennyire :D

annyira jol sult el a mult heti lottos poenom, hogy harmasom volt szerdan! allok a boltban, epp fizetnek, amikor sms erkezik: NYERTEM A LOTTON! a gond csak az volt, hogy az osszeget nem irtak bele. hirtelen felindulasbol majdnem visszamentem egy uveg pezsgoert es annyi tesztaert, amitol ket hetre jollakom (epp dietazom, ha nem talaltatok volna ki...), valamint azt is gyorsan vizualizaltam, ahogy bemegyek masnap reggel es a hazakoltozeses tervek helyett megveszem a ceget inkabb, de gyozott a realitas es gondoltam megvarom, mennyi az annyi.

...8 euro 90 cent.

tehat tovabbra is marad a Belgä klasszikus:
Lottó,lottó, heti remény, fecni ikszekkel.
Nem kell többé spekulálni havi fikszekkel.

ugy tunik, kell. es meg tesztat sem vettem!

hello, mi?! a felutesbol sejthetitek, hogy az elmult evekben sem nagyon komolyodtam meg. es tovabbra sem hasznalok ekezeteket tul gyakran, dehat az elet kegyetlen, nektek is legyen valami kihivas, ha mar ide tevedtetek.

roppant szentimentalis hangulatban ebredtem, plusz mero veletlensegbol belefutottam a hajdanabandanaban oly lelkesen vezetett blogomba, gyorsan vegig is olvastam az agymeneseimet es megallapitottam, hogy mivel pontosan ma van a munchenbe koltozesem 5. evforduloja, biztos mindenki tukon ul, hogy olvashasson az eletemrol. nehogy azt mondjatok, hogy nem igy van, mert kenytelen leszek beulni sirni a sarokba.

ott hagytam abba 5 eve a bejegyzesgyartast, hogy alairtam a szerzodesem es akkor jol elmegyek foallasban dolgozni valami ceghez, ahol majd remelhetoleg kiderul, hogy mit is kell csinalnom es biztos kogazdag leszek. es akkor most del mar elmult ugyan, de hireket mondok: ez az elmegyek dolgozni valami ceghez projekt annyira jol sikerult, hogy a mai napig ott dolgozom. vegigjartam szepen a szamarletrat, jelenleg mar team leader poziban ugy csinalok, mintha en lennek a fonok vezetgetem a csapatomat. tovabbra sem mindig tudom, hogy mit muvelek, de sosem okozott gondot, hogy erre mas ne jojjon ra!
maradjunk annyiban, hogy egy nemzetkozi IT ceg marketing-sales tevekenysegeit koordinaljuk Europa-KozepKelet-Afrika-Oroszorszag regioban, minden olyan orszagban, ahol kirendeltseguk van. ebbol kifolyolag valtozatlanul angolul telnek a mindennapjaim es eleg sok helyen megfordultam bizniszbiccs kiskosztumben. aki szeretne irigykedni tegye nyugodtan, annak azert elmeselnem, hogy egy atlagos hetem min. 55-60 munkaorabol all es ritkan fordult elo az elmult evekben, hogy kikapcsoltam a telefonomon a ceges emaileket...ellenben imadom a porgest, a sokszinuseget, a rengeteg utazast es a nemzetkozi porondot, igy sosem lemondaskent eltem meg a munkamaniat...

...DE. eljott az a pont, hogy kinottem munchent. aki kozelebbrol kovette a kikoltozesemet tudja, hogy a nemet kozeg sosem volt a szivem csucske, anno kompomisszumos megoldaskent kotottem itt ki es ugyan semmi penzert nem cserelnem el az elmult ot evet (a majam lehet mas velemenyen van, szoval azt lehet lassan le kell cserelni), decemberben eljott az a pont, hogy nekem innen mennem kell...es akkor jott a nagy otlet, hogy tulajdonkeppen en szeretnek most hazamenni egy kicsit, viszont a munkamat is szeretem, miaszarlegyen?! vettem egy nagy levegot, becsattogtam az ugyvezetohoz es a szokasos lenduletemmel eloadtam, hogy nekem mi kene...home office! es ugy tavoztam az irodajabol, hogy annyit mondott: megoldjuk!

szoval itt tartunk most, tervezek es szervezek es megegyeztunk abban, hogy akkor julius 31. a goodbye idopontja es ismet egy uj fejezet kezdete. Budapest keszuljon, mert a Casa Bonita Bitches szepen lassan visszaszivarognak a pesti ejszakaba. majd azert adjatok tippeket, hogy nyugdijasoknak hamvas fiatal noknek hol adnak manapsag kedvezmenyt ;)

jelenleg ennyi, ha van ra igeny, jovok majd meg frissitesekkel, bar ne nagyon bizzatok el magatokat, ezt a bejegyzest is inkabb magamnak irtam, mint nektek. (LOVE YOU ALL)

utoirat: nehogy ketsegek kozt hagyjalak benneteket, NYUGI, nem lettem kogazdag, de legalabb mar van penzem feladni heti egy lottot, HATHA..

így július 13.-án :D gondoltam örültök némi frissítésnek, nem lesz hosszú, de a munkásélet már csak ilyen, fárasztó és jobb esetben zökkenőmentes, azt meg minek ecseteljem.

olyan jól belemelegedtem az eseményekbe, hogy már csak 2 napom van gyakornokként húzni az igát. elég eseménydúsan zajlik az ügynökségi lét, sok ügyfél van, kevés a munkaerő, mindenki pörög százezerrel. nekem leginkább a sajtóközlemények terjesztése, sajtófigyelés, clipping gyártás jut, emellett mindig ott segítek, ahol éppen be kell ugrani. többek közt 2 hete konferenciát szervezek Berlinbe és Frankfurtba októberre, kár, hogy már csak hallomásból fogok értesülni arról, ha meg is valósul :) Mindenesetre időm nagy részét a hotel+ egyebek vadászata tette ki, valamint ha még egyszer születek, akkor tuti szinkrontolmács lesz belőlem, valami brutális összegeket kérnek pár óra munkáért.
Nem kenyerem a búcsúzkodás, így arra gondoltam, viszek pénteken pár üveg kellemes magyar bort és megmutatom nekik, hogy vigad a magyar :)) tök jól összehaverkodtam mindenkivel és bevallom jól is esik, hogy egy hónap után azt hallgatom nap mint nap, hogy milyen jó lenne, ha maradnék, mert a munkám is tökéletes és milyen jó társaság vagyok. muhahahaha. sokat voltunk közösen kocsmázni és általában feldobott hangulatban telnek a munkanapok.

időközben aláírtam az új szerződésem és hétfőn már ott kezdek, gyanítom lesz egy kis idő, mire megszokom a több utazást, a meló sem lesz egyszerű, elméletileg fél évet adtak arra, hogy minden folyamatot elsajátítsak és onnantól saját ügyfelet/projektet viszek. remélem azért ezt rövidebb idő alatt is sikerül elsajátítani a munkamániás perfekcionista hozzáállásommal. nem röhög, igen, táppénzen is voltam. sokat. de akkor a kis csavaromat kellett gondozni és kipihenni a TATA fáradalmait, most visszatért a munkakedvem :D
 

ííííírjatoooooooooookkkkk :)

kijössz a gyárból. egy vodkától erős vagy és bátor.

naholiskezdjem.nagyonsokatdolgoztamahéten :D szokom bele az ügynökségi létbe, egyre több feladatot kapok, péntekre már akkora meister voltam, hogy másfél órás konferenciahíváson vettem részt egy új, potenciális ügyféllel. hujujuj. szerda este voltam Rékánál fodrászosat játszani, július közepén lesz a fodrászvizsgája és minden héten van gyakorló estje, most én voltam az áldozat :D azóta nem ijedt meg tőlem senki, tehát tök jól sikerült a frizu! :)) nyilván koktélozni is kellett menni aznap este, nem is siettünk haza, mert csütörtökön itt munkaszüneti nap volt és punnyadhattunk.

az időjárásra azért kitérnék, még ha uncsi is, nincsen az a kifejezett nyári kánikula, majd mindennap esik, ha nem is egész nap, de napi egyszer tuti, már röhögtem, hogy a klíma miatt anno angliát csípőből kizártam, de néha úgy érzem, ebből a szempontból sok különbség nem lenne :D

pénteken végre szereztem egy működő telefont a saturnban, mivel előadtam, hogy nem használat közben romlott el, hanem kivettem a dobozból és bekapcsolni sem tudtam, így minden szó nélkül adtak egy újat. boldog sutabutanokia tulajdonos vagyok, annyira hasít a telefonom, hogy én általában már 8 gombbal előrébb járok, ő meg lohol utánam :D

péntek esti lazulás @ München downtown - 35 millimeter bar

ja és hát ezt muszáj megosztanom veletek, szeretném kérdezni, hogy ti adnátok-e egyetlen lyukas garast is ezért a csodaszép cipőnek nevezett kreálmányért? :D az eredeti áráról meg említést se tegyünk...LOL

holnap meló, visszajelzést várok a triumphtól és este megyek a halál fasza munkahelyre 2. körre, mókuskerék ON.

de mivel borzasztó empatikus vagyok, nem rontom el a csodaszép estéteket a sarkamról készített fotóval :D soha, hangsúlyozom, soha ne induljatok el otthonról olyan cipőben, ami eddigi pályafutása alatt minden alkalommal rommá törte a lábatokat. SOHA. főleg ne, ha tudjátok, hogy aznap kilométereket fogtok lóhalálában gyalogolni. well done tücsike, veregesd vállon magad, holnap meg húzzál papucsot, reméljük 10 fok lesz és özönvíz...jégeső preferált.

nahh ennyi felvezetés után kezdem tegnap reggeltől az eseményeket. mentem dolgozni. aha, dolgozni, régen hallottátok már a számból, mi?! :D alá lett írva a csodaszép szerződésem, megismerkedtem az új ügyvezető igazgatóval, akit előtte meggugliztam és számítottam egy magas, szikár, ötvenes éveiben járó echte német fazonra...hm, kellemesen csalódtam. igen kispárnás fazon a csávókám, kettő darab probléma van vele mindösszesen, az egyik a gyűrűsujján található, a másik meg a születési dátuma, ami ugyan nem ötössel, de késői hatossal kezdődik :DDD bár ez utóbbit még akár figyelmen kívül is lehetne hagyni, előbbi azonban nem az esetem:)) kidolgoztam a belem napközben, újabbnál újabb feladatokkal látnak el, az egyiket időm sincs normálisan befejezni, már kitalálnak valami újat és hirtelen az lesz nagyon fontos, dobjak el minden mást, közben németül is sokkolnak mindennel, nem is ittam eleget napközben (VIZET:D), fájt a fejem délutánra, így indultam neki fél6kor állásinterjúra a halál retkes faszára. már bocsánat, de ezt szebben nem tudom kifejezni. tényleg ott volt. 3szor szálltam át és fél7re épphogy beestem. 8kor jöttem el. kb mint egy zombi, majd fél10-re értem haza, de akkor már olyan állapotban voltam, hogy a nevemet nem tudtam volna leírni. gyorsan megnéztem hova kell reggel mennem ügyintézni, aztán irány az ágy, 11kor már húztam a lóbőrt.

ja, hogy hol voltam? egy faircontrol nevű cégnél, a pozi projekt koordinátor, a munkakör pedig a marketing szárazabb része, marketingakciók eredményességi mérése, adatok, riportok, stb. nem lenne rossz, mert gyanítom nem kétszáz forintot fizetnek, de amellett h kibeba messze van, kicsit kockának tűnik a dolog, mindenesetre továbbjutottam a legyen ön is milliomosban és jövő hét elején találkoznom kell a nővel, aki a közvetlen főnököm lenne, mer' az most szabin van.

ma reggel a Finanzamton kezdtem fél8kor, kaptam adószámot, majd átnyargaltam a betegbiztosításomat elintézni, itten ugye ki kell választanod, hogy melyik betegbiztosítónál akarsz biztosított lenni, majd ha bevesznek, szerencséd van :D tőlem mindenáron követeltek dokumentumokat, hogy bizonyítsam nekik, hogy az utóbbi 26 évben (nem vagyok ilyen öreg, csak mondtam egy számot) Magyarországon biztosítva voltam, a végén már kb mondtam, hogy ha kell a papír, menjetek el érte...de nagy nehezen meggyőztem őket, hogy márpedig ilyen nem kell. így biztosításom is lett :) és 10re be is értem dolgozni...

...majd fél4kor leléptem, mentem interjúzni a Triumph-hoz. fél éves gyakornoki pozi a nemzetközi marketing csapatban. bagóért, de a cég és a munkakör kúva jó lenne, feltételeztem, és hát be is jött. jól sikerült az interjú, olyannyira, hogy ott helyben elintéztek egy beszélgetést a nemzetközi PR csapattal is, biztos ami biztos, valamelyikre csak megfeleljek :))) szóval ezt nagyon szeretném. a marketingeset inkább, de a PRes se lenne rossz. hétfőig várakozás.

ezek vannak errefelé, meg a bárányfelhők helyett az esőfelhők. ritka izgi egy idő van...

RIP kutyusunk Jennyke, akit ma el kellett altatni :(

bizony, kipipáltam a második munkanapom is, fél6kor úgy küldtek már haza :D tudtam én, hogy ez a jómunkásember mániákus melóskedv olyan mint a biciklizés, kicsit ugyan kiestem a gyakorlatból az utóbbi egy évben, de tudok én még dolgozni, ha akarok :D

sőt, elég mókás a szitu, ugyanis most hogy elkezdtem végre melózni, jönnek az újabb lehetőségek. van egy cég, akik másfél hete próbálnak levadászni, pénteken kellett volna mennem interjúra, aztán írtam nekik, hogy mi a szitu, de továbbra is nyitva hagytam az állást keresek kérdést, annyira erőlködnek, hogy hétfő este fél7kor várnak szeretettel :D nincsenek túl közel, de ha eleget fizetnek, elutazok én bárhova :))
emellett kedden interjúzom a Triumph-nál (igen, a bugyis-melltartósok), 'csak' gyakornoki pozira, de fél éves fix program lenne a nemzetközi marketing csapatban, és úgy gondolom, egy ekkora vállalatnál mindenképp tudnék utána nyitott helyet találni, ahova átvesznek fixre.
szaladaszekééééééér, csak meg ne álljon :)

nahhh, tegnap úgy döntöttem, nem tudok tovább német telefon nélkül élni, viszont egyelőre nem erőltetnék fix előfizetést, amit havi 30-50 euro alatt nem úsznék meg, bármennyire is szeretnék újra a nap 24 órájában okostelefont :) szóval nekiindultam feltöltőkártyás kisbuta nokiát vadászni occsóé'. bementem a saturnba. nem kellett volna. régen voltam ennyire ideges, ha még 5 percet ott kell töltenem, biztosan felrúgok vkit :D na és ezek után hazajöttem, összeraktam, bekapcsoltam. VOLNA. baszik működni. nem tudom, hogy sikerült-e a kétszázas kupacból azt az egyet kiemelni, amelyik kontakthibás, vagy akkora szőke picsa vagyok, hogy egy sim kártya-akksi-telefon összepakolás kifog rajtam, mindenesetre délután visszabattyogok a saturnba és vagy vkinek a fejéhez vágom a csomagot, vagy jól kiröhögöm magamat, hogy nem voltam képes beüzemelni ezt a szart.

ezek után találkoztam Rékával és gondoltuk levezetjük a fárasztó munkanapot egy kis koktélozással. irány a Sausalitos, amit nyugodtan nevezhetünk már a törzshelyünknek, jumbo koktél berendel, Réka az elsőtől fejreáll :D hát, régen röhögtem ennyit. nem rajta, vele :DDD fél11re már itthon is voltunk, a képek beszéljenek önmagukért, a köztes állapotról készített videót nem merem feltenni, mert mégiscsak vannak személyiségi jogok a világon, meg túl közel van a szobája az enyémhez :DDD

előtte:

utána:
 

jelentem mától a Lucy Turpin Communications alkalmazásában rontom a müncheni levegőt.

húdebementem ma dolgozni 9re :D mint a kisangyal, 8.40-kor már az ajtóban toporogtam! nem kell megijedni, egyelőre elég érdekes feltételek mellett vagyok alkalmazva, de nem különösebben izgat, a lényeg, hogy elindultam valahol :) gyakornokként havonta megújítandó szerződésem van, ahogy ma keresztkérdések árán kiderítettem, elsősorban az új német ügyvezető igazgatónak nem tetszik annyira, hogy én nem beszélni folyékonyan német, de a tulajdonos nő igen kedvel, ez a szerencsém :) a faszival majd csak hétfőn fogok először találkozni, remélem aláírja azért a szerződésem :D

mindenki nagyon kedves (na nem mintha velem lehetne bunkózni, magam vagyok a megtestesült mosoly és szeretet:DDD), rengeteget segítettek ma, sokat beszéltek hozzám németül, sőt, csak a miheztartás végett, én is beszéltem ám németül :)) feladatokat tekintve nincs sok változás a próbanapokhoz képest, médiafigyelés és barátai.

délután szépen megterítettek az egyik közös helységben, előkerült a brownie-fagyi-eper-pezsgő-narancslé-kávé...szülinapot ünnepeltünk, ebből a szempontból azért a kis létszámú cégeknek megvan ám a varázsa :) ami egyelőre kicsit fura, hogy csak nők dolgoznak az ügynökségnél, egyedül a jún. 1.-től tevékenykedő ügyvezetőnek lóg valami a lába közt. vagyis, remélem a többieknek nem...
kaptam ma a szerződéstervezetem mellé egy általános tájékoztatót az ügynökség életével kapcsolatban, kedvenc részem továbbra is az öltözködésre vonatkozó passzus, annak tükrében, hogy ma milyen szerkókat láttam ott bent...hujujujuj, maradjunk annyiban, hogy nem mindenkinek sikerült korának és testalkatának megfelelő rucikat magára rántani. na meg én is szeretem kipakolni, amivel MELLesleg a természet megáldott, na de nem munkaidőben :D

szóval abszolút nem panaszkodom, remélem ez már a fény az alagút végén és nem a kamion...

így elnézve, jó régen dugtam ide utoljára a pofám, de hogy kellőképpen flegma legyek, EZ VAN :D

na mi minden történt mióta hallgatok?! meló ügyben értesítettek, hogy az asszisztensi állást, ahol interjún voltam, megkapta vki olyan, aki ugyan teljesen azonos háttérrel rendelkezik, viszont beszélni kínai, ami nem hátrány egy mobilpiacra betörni készülő cég esetében...szóval jó vagyok, de nem elég jó. közben mentem volna máshova interjúzni múlt pénteken, de utolsó pillanatban lemondták és 2 hét múlva kell/kéne mennem, majd meglátjuk, tudok-e. aztán péntektől hétfőig nálunk hesszelt a Csabi unokatesóm, aki Stuttgart mellett él. dumáltunk, filmeztünk, buliztunk, főztünk, hamar elment az a 4 nap :)

a mai nap sztáreseményeként úgy döntöttem, ideje ismét legurulni a lépcsőm, ez van, nem fértünk el ketten a vasalódeszkával a lépcsőfordulóban :D helyzetjelentés: bal térdemen nincs bőr, bal kislábujjam erősen zúzott (hogy milyen cipőt veszek fel holnap, arról fogalmam sincs :D), jobb karom zúzott és sztem a bal oldalamon is lesznek szépséges foltok, majd hivatkozom a nemlétező agresszív élettársamra...:D

jahh, múlt héten majdnem tanár lettem. egy német nőt kellett volna magyarra tanítani, hogy tudjon kommunikálni a bébiszitterrel...nem fűznék megjegyzést a sztorihoz, igen, így ahogy mondom. viszont bagóért és ráadásul kb vállalkozói státuszban kellett volna mindezt nyomni, így vissza kellett utasítsam ezt a fergeteges ajánlatot.

ma viszont jelentkezett a PR ügynökségtől a nő, és ugyan nem főállásban, de állást kínált. vagyis főállás, de kb gyakornoki státusz, viszont rendesen fizetnek és ha úgy látják, hogy az egy hónap alatt elvárt ütemben fejlődik a németem, akkor átvesznek. HOLNAP VAN AZ ELSŐ MUNKANAPOM. reggel 9től lehet rám gondolni, majd egy éve nem dolgoztam rendesen, szerintem akklimatizálódnom kell :DD

most megyek kiötlöm, mibe kellene beszambáznom holnap, lemosom a vörös körömlakkom és megpróbálom a lehetetlent, embert csinálni magamból :D

pussszzzcsi

tivornyákhoz! :D

addig is, névnapomra Réka meglepett egy fekete AmEx-szel!

ezt kapom a Bajusz Krisztiántól, ha megnyeri a lottó 5öst! :D szóval lehet drukkolni, mert lehet, hogy bűnronda, de biztos sok pénzért tudok túladni rajta! :DDD

csak ez most nem a fast and furious, hanem a free and fearless este volt :D ezek a motorosok, apám...ugorjon hátraszaltót elengedett kormánnyal akinek 3 anyja van, és ez még a szolidabb performanszok egyike volt...nem győztem összeszedni az állam minden ugrás után...így nézett ki az Olympiahalle:

Fél11kor lett vége a shownak, közben felpumpáltuk magunkat egy kevés vodka-redbullal, na nem mintha olyan szomjasak lettünk volna, de igen szimpatikusan lökte a sódert a pultos csávó..:D utána már nem annyira éreztük magunkat hazamenősen, így nekiálltunk az éjszakának. első állomásként bekoktéloztunk a belváros egyik mexikói egységében, majd meglátogattunk egy hip-hop, r&b zenével működtetett egységet, végül kikötöttünk a már jól ismert neuraum nevű szórakozóhelyen, ahol ki is van írva, hogy az éjszaka a barátod! na, nekünk újfent az volt, reggel7kor sikeresen ágyba kerültem. csak annyira táncoltunk az este, hogy kb háromszor meggondolom, hogy felkeljek-e a székről, alig fáj mindenem.

a hajnali s-bahnon a következő élménnyel sikerült gazdagodni:

ha be lettem volna mákolva, akkor mindenképp kijózanító látványt nyújtott volna a csávó, így szimplán jót röhögtem, miközben hulla fáradtan, napsütésben hazabandukoltunk mint aki jól végezte dolgát :)

aki teheti, pattanjon valamilyen közlekedési járműre és feltétlen látogasson el a hétvégén Taszárra, szombaton dragracing gyorsulás, vasárnap DRIFT, mellette sok-sok kiegészítő program, ez kell nektek, nem a hányósfosósvírus.
 www.drifter.hu/index2.php

ja, hogy ez nem is a drifter blog, akkor írok címszavakban a hetemről. rohadt meleg volt. és minden dután hirtelen beborulós eső kerekedett. aztán ma reggelre elfelejtett visszaborulni. szóval most zima van egy kicsit.

hétfő-kedden ugye dolgoztam. elég jól éreztem magam az ügynökségen vissza tudnék szokni a PR közegbe :) szóval most mindenki drukkingoljon, mert gyanítom én voltam az első tesztelt alany és a tulajnő nemigen szeret zsákbamacskát venni, tegnap írt, hogy másokat is szeretnének megnézni azért, 2-3 hét max, legyek türelmes. na hát sejtitek, mennyire vagyok türelmes, tegnap reggel már reszelgetem az ereimet, ha van nálam mondjuk egy selyempapír...

mivel így belejöttem a linkelésbe, sasoljátok meg, hova megyünk holnap Rékával:
www.nightofthejumps.com/home.jsp

naszóval szoszi van, ahogy a jó zsámbéki mondja, Isten áldjon benneteket, adjatok hírt magatokról és igyatok sokat a hétvégén, akarom mondani DRIFT IT REAL!
ja, még egy blog: drifter.blog.hu/

puszinyuszi

igen, holnap lesz a második.
voltam dolgozódni, vagyis próbanapolni, minden tök jól ment, sajtófigyeltem 5ésfél órán keresztül németről angolra, mindenki nagyon kedves volt, jól elvoltam a kis feladatommal...ahhoz képest, hogy 2 órát kellett volna lennem, szerintem szereztem pár jópontot a kiváló dolgozó hozzáállásommal.

reggel folyt köv., én meg megyek aludni, mert rohadtul fáj a fejem.

szeretném bemutatni a keresztlányomat, Zoét:D

egyébként köszönjük jól vagyunk, mint ahogy azt a fent mellékelt ábra is mutatja :D

holnap 10től meg tessék rám gondolni, kicsit van izgulás :)

úgy tűnik legalábbis, minden fejlemény péntekekre koncentrálódik :)

rövid leszek, nem kell izgulni, semmi kisesszé! következő a szitu: telefonált a PR ügynökség, hogy hétfőn jelenésem van 10-kor, próbanapok várnak rám :D vagyis a hétfő tuti, a keddet meg majd megbeszéljük. jíhááááá.

ennek örömére kaptok képet, küldöm minden emancipuncinak szeretettel (jóvan, tudom, ferde, de örüljetek, hogy van, a szándék a fontos meg a lényeg...)

ma interjúszervezés helyett interjúlemondással telt a napom :D hármat mondtam vissza. nem ítéltem megfelelőnek a némettudásom hozzájuk, van ilyen...:)

viszont cserébe elkészült a csudaizgi "hogyan válasszunk sportágat?" c. kiadvány DRIFT fejezete, bizony-bizony, hamarosan a polcokon! :D

nyahhh, lenyomtam a mai két interjút. a PR ügynökség levadászásában az első akadályt az jelentette, hogy péntek óta nem érkezett meg az email a nőtől, hogy hova s kéne mennem. jó szokásomhoz híven rohadtul nem figyeltem a telefonban sem a cég nevére, sem a nő nevére, így mindösszesen egy telefonszám állt rendelkezésemre, de nem akartam ma reggel azzal indítani, hogy odaszólok, mi is a cég neve :DDD dehát van  nekem nyomozó múltam, nekiálltam kutakodni. először csekkoltam az összes netes beütöm a számot kidobja a céget oldalt, rohadtul nem találtam, felhívtam a német tudakozót, de ezen a számon senki nem volt bejegyezve (később kiderült, hogy még szép hogy nem, mert nekem nem a fő szám volt meg, hanem már a melléket is tartalmazta...), szóval végső megoldásként tegnap este szépen letiltottam a magyar mobilomon a hívószámkijelzést és reménykedtem benne, hogy ha bekapcsol az üzenetrögzítő, bemondja a cég nevét is :D nyolcadik próbálkozásra és a google széjjelgyalázása után sikerült is megértenem a nevet és megtalálnom a céget! :D halleluja, induljunk interjúra. majd' egy órával korábban odaértem, felfedeztem a környéket, gyönyörű belvárosi környezet, színház, park, galéria, éttermek és kávézók vannak a közvetlen környezetben.mondanom sem kell, hogy a cég a negyedik emeleten volt, a liftre pedig kiragasztva a cetli, hogy ma reggel 8tól dután 5ig karbantartás...zsír. úgyis új a térdem...:D

a tulajdonos nővel interjúztam, roppant szimpatikus volt az is, amit a cégről megtudtam, az ő habitusa is nagyon feküdt, és nem mellékesen 3 munkakört kellene egy személyben ellátni, szeretem a pörgős melókat. viszont mivel érzékelhetően a legjobbat akarja felvenni, nem is sieti el a dolgot, 3-4 hét a kiválasztási procedúra, közben feladatokat is kapok, valamint vissza kell majd mennem megismerkedni a csapat többi tagjával, hogy mennyire szimpatizálunk egymással.

miután itt végeztem, beültem kávézni a másik interjúhelyszín közelében, szereztem egy wifi jelszót és gondoltam megnézem pontosan hova kell mennem. már ott gyanús kellett volna legyen a dolog, mert pár megállóval arrébb irányított a gps, de gondoltam ő biztos okosabb, én mégiscsak nő vagyok, azok meg állítólag nem értenek a térképhez...el is indultam mint a jó gyerek, de mire odaértem a vélt címhez, egyre kétkedőbbé váltam, hogy sztem a barer utca nem a bayer utca lesz, és miután megkérdeztem, ki is derült, hogy villamosra fel, 4 megálló ellenkező irányba. szerencsére csak 3-4 percet késtem, azt meg rákentem a szőke vagyok és nagyon új a városban és még szépen is mosolygok állapotomra.

ez a cég is bejövős, a munka is, itt egy felfutóban levő számítógépes alkalmazással üzletelő csapatban kellene ellátni az asszisztensi munkakört, még kiterjedtebb feladatkörrel, mint a PR ügynökségnél, szóval ha oda kerülök, hogy véletlen mindkét helyen alkalmaznának, nagyon nehéz döntés lesz..

ráadásul, ha alekoszos beütéssel akarom kezdeni a mai posztot, akkor azt mondom, a legfölsőbb szinteken jártunk :D dzsíííízusz, megünnepeltük az első müncheni éjszakát, felavattuk az első reggeli s-bahnt, ronggyá táncoltuk a lábunkat...ismerkedtünk és leráztunk, összességében fantastische este volt. leginkább talán azért, mert ugyan nincs köztünk nagy korkülönbség, de valahogy soha nem alakultak eddig úgy a dolgok, hogy Rékával ketten mentünk volna bulizni, sőt, szerintem egyáltalán nem voltunk még szórakozni közösen. tegnap meg miután beértünk, rögtön elvesztettük a társaság többi részét, így ketten pörögtük végig az éjszakát és éreztük zseniálisan magunkat :))

nem sok különbséget véltem egyébként felfedezni az itteni és a magyar szórakozóhelyek közt, okés, hogy otthon sem én voltam a dokk beach törzsvendége, de azért képben vagyok :D beugró csajoknak is van, ha korán mész, kicsit olcsóbb, bent a pia kb otthoni áron kapható, rohadt jó zenék mentek, szerintem legalábbis :D és ha már nekem táncolhatnékom van egész éjszaka, akkor ott van baj :D

ami furcsa, hogy több pasi volt a táncparketten mint csaj és nem csak támasztom az oszlopot meg stírölöm a kínálatot munkakört töltöttek be, hanem a legtöbb táncolt is. ezzel egyenesen arányos, hogy otthon hajnalban a cigiszagtól hányok, ami dől a ruhámból, hajamból, minden egyes pórusomból, na itt tilos bent cigizni, viszont a pasik nem fogják vissza magukat, ha egy kis közös törtritmus gyakorlásról van szó, így én hajnalban a százféle parfüm és arcszesz keverékétől akartam hányni, amit magamon éreztem :DD

komolyan elgondolkoztam azon reggel, hogy leveszem a csizmám és mezítláb jövök haza az s-bahntól, dehát csak gratulálni tudok annak a versenyzőnek, aki nem alacsony magassarkúban! indul el egész éjszakára, tömegközlekedve mulatni. én legalábbis nem szokta cigány a szántást alapon mint kiderült ennyire nem vagyok kemény :D végülis túléltem, de nem volt őszinte a mosolyom reggelre. mivel 7re sikerült hazaesni, még pont találkoztam Zoéval, aki akkor kelt, de nagyon nem mertem a közelébe menni, mert sztem tuti beájult volna a látványtól...:D

na megyek, kész a halászlé

nahh akkor mindenki legyen very up-to-date tücsike és állásajánlatok témakörben, jelenleg a következő projektek futnak:

1. ma hívott egy PR és Marketing kommunikációval foglalkozó ügynökség, hogy hozzájuk ugyan nem jelentkeztem, de van egy betöltésre váró Office Manager&Team Assistant pozíciójuk és egy másik ügynökség ajánlotta nekik az anyagomat. ezt már eleve pozitívumként éltem meg, hát még mekkora volt az örömöm, amikor a beszéljünk angolul felhívásomra a nő annyit válaszolt csak, hogy nagyon szívesen, ő maga is amerikai. yesssss. és nem elvárás a folyékony német, viszont ha már lesz olyan szinten a németem is mint az angol, akkor mindenképp van lehetőség (junior)PR menedzseri poziba feljebb lépni!!! dupla yessss. megnyaldosnám a 20 ujjamat ettől a melótól, nem elég, hogy egy az egyben szakmába vág, de nem sírnak a németem miatt, hétfő délelőtt tehát mindenki nekem drukkol! :D

2. hétfő dután egy másik céghez megyek meghallgatásra, ugyan fogalmam sincs milyen pozíciót ajánlanak, mert csak egy általános "xy vagyok ilyen és ilyen végzettséggel és tapasztalattal, tetszik a cég profilja és van-e vmi munka" jelentkezést küldtem nekik, de behívtak és majd meglátjuk...

3. szintén mai termés, egy IT profilú projektre keresnek 6 hónapra projekt asszisztenst, szintén angol a fő nyelv, viszont amin nagyon jót röhögtem, kell a német is, szóval mondja a csávó a telefonba, hogy legyek kedves átváltani és egy kicsit beszélni németül, majd közölte, hogy hát szerinte nem lesz gondom a nyelvvel. namondom, LOL, szegény, elhitte....:D azért érdekes, hogy otthonról egy IT projektről menekültem, ha itt is ez lenne az első munkám, magamra tetováltatnám a LOSERt :DD

4. emellett ajánlottak egy 6 hónapos gyakornoki melót, ami alapvetően nem lenne rossz, mármint a céget és munkakört tekintve, még a nesze semmi fogd meg jól fizuval is kiegyeznék, csakhogy nem biztos, hogy a 6 hónap lejártával ajánlanak fix állást, nincs biztosítás hozzá és teljes állás, ami azt jelenti, hogy esélyem sem lenne mellette tovább keresgélni és interjúkra járni. azért sztem elmegyek a beszélgetésre, kapcsolatépítésnek kiváló, valamint hátha később lesz üresedés...

5. a jolly joker, hívtak a h&m-ből, hogy tényleg eladónak jelentkeztem-e ilyen végzettséggel?! mondtam, AHA :DDD igen, ide is jelentkeztem, úgy vagyok vele, hogy nem büdös a munka, vállalok egy félállást és mellette bőven van időm interjúzni, legalább vmi bevétel már akad :D viszont nem tudom mennyire díjazták az őszinteségemet, mert a hosszú távra tervezek-e kérdésre kerek-perec megmondtam, hogy eladóként semmiképp :D

szóval itt tart a móka, lehet drukkolni és szavazni, aki eltalálja hova vesznek fel, kap egy korsó sört :DDD

remélem a csajaim épp azt a rohadt sok jó pasit csekkolják a Holdudvarban, akiket nori a múltkor beígért, csak elfelejtettek megjelenni :D mindenesetre ma skype-on melegítettem velük az esti partyra, hát, mit ne mondjak, ennek is van egy feelingje, de azért a mastercard megfizethetné az élményt, hogy én is ott lehessek :)

megvót' tegnap a mozi, kiskorunkban rongyosra néztük az Arthur c. filmet, tudjátok a gazdag alkesz csávó, aki még életében nem dolgozott és fullosan el van varázsolva, na abból készült most egy tuningolt verzió, mi pedig nosztalgiáztunk egyet. hátttööö volt pár hadarós rész, ahol csak a képekből tudtam kikövetkeztetni, hogy miről is lehet szó, de sikerrel abszolváltam a filmet, azt hiszem :)

ma a változatosság kedvéért folytattam az állásjelentkezést, megtaláltam újra álmaim állását (minden héten van belőle pár), lebeszéltem hétfőre egy interjút, folyamatban van 2 másik konkrét(abb) állásprojekt is, valami mosmá' lesz, érzem! :D vagy csak a hideg ráz...közben csábítanak Hollandiába az ott élő csajaim, de egyelőre még kitartok, bár sosem lehet tudni, hol fogok végül kikötni, én legalábbis soha nem mertem biztosra mondani, hol leszek a jövő hónapban :)))

és akkor megmutatom, hogyan kell skype-on bulizni:

na nem mintha a hét többi napját diszkriminálnám, de mivel ma reggel volt interjúm, így szeretném a héten a keddet kitüntetni :D (egyelőre...)

legelőször le kell írjam mit álmodtam, tegnap a csajokat már kiakasztottam vele, szerintem tökéletesen tükrözi azt, hogy mennyire szeretnék már dolgozni! szóval, találkoztam álmomban egy volt főiskolás csoporttársammal, akit azóta sem láttam (Havelda Daninak ezúton üzenem, hogy remélem jól van és ha bármilyen úton módon a tudatalattim üzen, és tud nekem melót münchenben, ne kíméljen :D) miközben 10 perces szessönökben interjúztam egy lepukkant gyárnegyed kellős közepén levő 10 négyzetméteres h&m bolt üzletvezetői pozíciójáért egy török öregemberrel. krúdy álmoskönyv mit mond? 

ennyit a felvezetésről, ma 9re voltam hivatalos ide a belvárosba ügynökségezni, tegnap már jól lecsekkoltam a csávót, akihez jöttem, mire nem jó a fácse meg a linkedin...nem tudom honnan szalajtották emberemet, de neve alapján spanyol, haja alapján rudy völler és balázs pali keveréke, nagyon szép szeme volt és olyan kis puncipöcögtető szőrzetet nevelgetett az állán, amit egyesek előszeretettel simogatnak és pödörgetnek, miközben nevelik...azt hiszem ezt kiveséztem :D
szóval este még elmélkedtem egy sort a mekkora dekoltázzsal illik érkezni egy interjúra, ha tudod, hogy fiatal csávó fog interjúztatni témakörben, majd szép dekoltázs és egy szolíd kendő kettőse mellett döntöttem :D
csávókám ujján varsity gyűrűvel fogadott, nahoppá mondom megvan a kapcsolat, innen fogunk elindulni (ez az amerikai középiskolákban az érettségiző osztály egyengyűrűje...) ugyan sztem rusnya mint a bűn, tehát nekem nyilván nincs, de legalább volt közös pont az életünkben :) jót csacsogtunk, a többit tudjátok...ügynökség, majd jelentkeznek...

maaaarhasokan bicajoznak itt is, belvárosban-külvárosban egyaránt, én meg eleve kamikaze módon közlekedem, szóval esélyes, hogy lesz még 1-2 tücs kontra biciklis csattanás vmikor a közeljövőben :D

amúgy épp a reggeli latte&bagel kombóm társaságában írogatok nektek vmi kávézóból (igen, önként megyek a p*csába, nem kell külön kérni), sajnos a belvárosban töltöm az egész napot, mert dután moziba megyünk és teljesen felesleges hazamenni, aztán visszaindulni újra, csodaszép napsütés van, megyek sétálni :)

avagy marcsi a házban :D

onnan kell indítanom a sztorit, amiről eddig talán még szót sem ejtettem, hogy kivel is élek én itt Németországban...van ugye az a több kevesebb igazságtartalommal bíró mondás, mely szerint "Isten a barátainkkal kér tőlünk bocsánatot a rokonainkért". nos, azt hiszem, tiszta szívvel kijelenthetem, hogy én azon kevés szerencsés kivételek közé tartozom, akiknek mind a barátai, mind pedig a rokonai ajándéknak tekinthetőek. persze mi is gyagyásak vagyunk, mindenkinek van vmi flúgja, de álljon itt példaként, hogy én jelenleg a keresztszüleimmel és unokatestvéreimmel élek itt külhonban, akik annyira fantasztikus emberek, hogy már-már zavarba ejtően kitörő örömmel és határtalan lelkesedéssel fogadták azt a hírt, miszerint költözni vágyom és velük laknék egy darabig. még nem tudom, hogyan fogom nekik egyszer meghálálni mindazt a segítséget és szeretetet amit nyújtanak, de lesz mit lerónom, az biztos :)

ebből, és persze a kifogástalan neveltetésemből kifolyólag (köszi Anyu&Apu :D), igyekszem minél többet segíteni a háztartásbeli teendőkben.
a sztorim vicces része pedig innen indul, ma ünnepeltük Keresztapám szülinapját, melyre hivatalosak voltak az itteni magyar barátaik, az egyik házaspárral jött a kisfiuk, Dániel, egy cuki kissrác. az érthetőség kedvéért hozzáteszem még, hogy Keresztanyumat Verának hívják :D
tücsike tehát annak rendje s módja szerint ugrált a vendégek körül mint a nikkelbolha, majd kb egy óra elteltével Dániel a következő mondatot súgta oda anyukájának rám vonatkozóan:

"ez a lány a Vera szolgálója?" :DDDD

hát így tengetem én mindennapjaimat itt a nem is olyan messzi nyugaton, és lettem egy csapásra marcsi, a cseléd! :D

az rohadjon meg. vagy csak szimplán beteg leszek, mindenesetre jó szarul vagyok, de hogy mitől?!